Azért az tényleg durva, hogy hajtasz a kocsival pirkadatkor, már rég elhagytad Veszprém megye határait, s még mindig egy jó órát kell várni arra, hogy Voga processzor dús baritonja felhangozzék az éterben. Márpedig velem ez történt pénteken. Pécsre autókáztunk a Melussal, ami egyébiránt egy kifejezetten jó program - persze nem neki, hisz' egy komolyabb vizsga okán vágtunk neki a févörit Iregszemcsét is átszelő útnak -, a probléma csupán a hajnali háromnegyed négyes keléssel, s a fél ötös indulással volt. Ráadásul alig bírtam csütörtök este elaludni, olyannyira fel voltam pörögve az egész napos melótól (merthogy ugye jómunkásember lévén mindent megírtam előre faszán, hogy pénteket aztán csak a pécsi szál meg a Kispál szülőhelyének szentelhessem). Reggel negyed nyolcra át is szeltük a déli dombokat, s miután életem párja a csoporttársakkal egyetemben vad pletyózásba, izgulásba meg persze vizsgázásba kezdett, nekem nagyjából volt két szabad órám. Legurítottam egy finom kávét a közeli, Café Pellinit szervírozó helyen, ahol egyebek mellett azt is megállapítottam, hogy a Baranyában nyomott Dunántúli Napló biz' igen színvonaltalan próbálkozás. Tudom, hogy ízlések és pofonok, de szerintem akkor is szar. Így, feketén-fehéren, illetve legfőképp barnán. Mivel azonban a helyi sajtótermékek átnyálazásával nem ütöttem el teljes mértékben a nyakamba szakadt szabadidőt, úgy gondoltam, átruccanok a közeli Árkádba (Ami fényévekkel jobb meg igényesebb, mint a pláza, de természetesen nálunk nincsen. Miért is lenne?). Vásárolni nem nagyon akartam, meg aztán fél kilencet is alig ütött az óra, úgyhogy maradt a jó öreg window shopping (annak, aki nem itt él: kirakatnézegetés). Mondjuk azt elég hamar meguntam, úgyhogy reggeli gyanánt betértem a Mekinél általam sokkal jobban favorizált gyorsétterembe, a Burger Kingbe (persze a királynék városában ez sincs), ahol aztán kedves tanácsot kaptam a személyzettől. Sorra kerülvén mondom, hogy egy dupla sajtburger menüt kérek. Erre a kiscsaj rámnéz, végigmér, majd így szól: "Az nagyon kicsi szendvics ám! Elég lesz neked?" (magyarul szolídan "lepufizott"). Mondom neki csípőből: "Miért, melyik a nagyobb?". Asszondja erre, hogy a whopper. Akkor legyen a whopper, jegyeztem meg halkan, egyébként meg az anyád. Az...
