2006. 07. 28.

Drótpostán érkezett RW memoár csak a hűséges szpd bloggereknek

„Give me a ’B’, give me an ’udapest’”

-avagy budapesti koncertezés Robbie Willams-módra-

BUDAPEST-2006. július 19-én újra nálunk koncertezett a világ legdögösebb énekesei között számon tartott Robbie Williams(32). Óriási várakozás előzte meg a sztár érkezését, aki már napokkal a nagy esemény előtt megérkezett fővárosunkba.

A koncert előtt 2 nappal, hétfőn este mulatozásba kezdett, a szállodában lévők állítása szerint éjjel 3-ig bulizott. Egyesek azt rebesgették, hogy Robbie a Váci utcán vásárolgatott, és egy étteremben is látták. Tulajdonképpen nem is érdekes ez. A hangsúly természetesen a szerda esti hatvanezres bulin van, amit a rajongók már hosszú ideje izgatottan vártak. A koncert napján már pezsgett az élet a Népstadion környékén, mindenütt Robbiefanok mászkáltak, s az óriási melegben igyekeztek hűteni magukat.Fél öt körül megindult a tömeg befelé a kapukon. Már az utcafronti bejáratoknál hatalmas kupacokban álltak a flakonok, mivel azokat nem lehetett bevinni. A nézőtér mellett vásárolhattak a rajongók maguknak italt, a palackokról levették a kupakokat, hogy ne dobálhassák meg Robbiet. Ezen persze mindenki jót nevetett. Melyik rajongó vett volna azért jegyet, hogy kupakokkal dobálja kedvencét? Sokak szerint ez érthetetlen és felesleges intézkedés volt.

Fél öt után nem sokkal már nehézkes volt bejutni a színpad előtti kordonba. A biztonsági őrök megállítottak minket,így a korlátok másik végén lévő bejáratnál kellett próbálkoznunk.Sikerrel jártunk, bejutottunk. Már ekkor is rengetegen álltak,ültek,feküdtek a tömegben, erőt gyűjtöttek, hogy végigtombolhassák az estét. Voltak, akik dalszövegekkel a kezükben, fülhallgatóval a fülükben gyakoroltak még az utolsó órákban is. Aztán szépen lassan kezdtük elhinni, hogy közeleg a várva-várt perc, mikor megpillanthatjuk Mr. Williams-et. Az ő színpadra lépése előtt sem unatkoztunk. Dj Chris Coco kevert jobbnál-jobb zenéket, őt követte az Orson együttese, akik csak mégjobban fokozták a közönség hangulatát. Ezidő alatt szépen gyűlt a közönség, immár sokezren várták Rob érkezését. A lelátókon hullámozni kezdtek a rajongók, a küzdőtéren állók vakui pedig villogtak, és taps hallatszott mindenhonnan. Kezdődött az őrület. De ez még semmi ahhoz képest, mikor az este homályában hirtelen eloltottak minden reflektort, leszállt a sötétség és jöttek az első hanghatások. Aztán hatalmas fények, tűzijáték a tornyok tetejéről, hatalmas sikítás. Egyszerre dübörgött a sok szív, és mindegyik egy emberért dobogott olyan szaporán. Egyszercsak süvítő sikítás, füstoszlopok a kifutón…

Megérkezett! Láttuk a sötét alakot, akire hirtelen megannyi reflektor irányult. A tömeg egy emberként kezdte zúgni Robbieval a Radio-t. Még nem sokat lehetett érteni a szövegből, hiszen az extázikus sikításból kicsit döcögősen váltott át a sokezer ember az éneklésre. Ezek után bolondította kicsit a női tábort, hátat fordított, előrehajolt, és a nadrágjába nyúlt, ezek után felhúzta a pólóját, és megmutatta a hasára tetovált két fecskét. A számok között barátkozott kicsit rajongóival, sokat beszélgetett, elmesélte, hogyan döftek tűt a fenekébe aznap reggel. Reméljük nem az az injekció lesz a legmaradandóbb élménye ittlétéről, hiszen 3 éve is betegen lépett fel. De fantasztikus módon szinte semmi nem látszott rajta, ugyanolyan elsöprő hangulatot teremtett, és a hangja ugyanúgy messze szállt az estében. Barátjával Johnatan Wilkes-szel bolondoztak, és együtt elénekelték a Me And My Shadow című számot.A közönséget többször is dalra fakasztotta.

Lassan eljött a finálé ideje, ezt mindenki szomorúan vette tudomásul. A Let Me Entertain You vette kezdetét, miközben Robot lassan engedték lefelé az egyik toronyból. Csapatának egyik tagja aznap ünnepelte születésnapját, így Robbie kérésére a hatvanezer ember együtt énekelte el neki a Happy Birthday To You-t. Látszott a lányon, mennyire meghatódott. Elvégre nem akármilyen élményben volt része J. Megköszönte az estét, majd mialatt a tömeg az Anegls-t énekelte,lassan lesétált a színpadról. Csodás befejezése volt a koncertnek Ez az este örök emlék marad. KÖSZÖNJÜK ROBBIE!

/György Viktória/

0 vélemény: