Kispál meg a zuhogó eső

Tegnap jól megszívtam, illetve megszívtuk, hiszen csapatszinten kaptuk telibe a nap egyetlen esős óráját. Történt ugyanis, hogy a helyi labdarúgóberkekben ismert Boiler CF gárdája, azaz mi, az egyetmistákból álló Gebasz együttesével mérkőzött a Stadionban délután négytől. Már odafelé menet is gyanús volt az ügymenet, hisz' úgy dörgött az ég, hogy egyértelműnek tűnt a totális zuhé. Lett is. Négytől ötig. Csak és kizárólag amíg pattogott a "pöttyös" a salakon. És még ki is kaptunk. Szóval "au bois de boulogne", hogy a gimnazistaként igen kedvelt Thierry Lazure szavaival éljek. :D Ma aztán csütörtök, tördelési nap. Munka, de ezt a részt szeretem. Van benne valami megfoghatatlan érzés, hogy újságot "csinálunk". Persze az is lehet, hogy nem, de nekem akkor is bejön a helyzet. Hazafelé, a szokásos csütörtök délutáni Maricás kv-kóla menü elfogyasztása után beugrottam az újságoshoz és megvettem a Wan2 legújabb számát, hogy legyen mit olvasni. Van benne egy egész faszán összerakott interjú a Lovasival, úgyhogy most ennek örömére dübörög a Kispál a mélynyomóból egyenesen ide a fejembe.

PS.: Ide meg felrakom a ma délután készült képet a kollégáimról. Csak mert tudom, hogy olvassák a blogot, s legyen ez amolyan jelképes jutalom vagy mi. ;)