2006. 10. 30.

Nem búcsúzom...

Nem búcsúzom, mert nincsen búcsúzás.
Életfolyóim mind tengerre szállnak
S az örök égbe tér minden múlás
S végtelen minden partja a halálnak.
Nem búcsúzom, mert nincsen búcsúzás

És mindenhol csak múltam tája várhat.

Nem búcsúzom, mert múltak tája vár.
A régi én talál rám szomorúan,
A régi én, kinek ősbúja fá
j
S új bánatommal osztozik csitultan.
Nem búcsúzom, mert múltam tája vár,
Hol új tájakra vágyva, elvirultam.

A régi én talál rám szomorúan
És kérdezi: hol voltál, jó fiú?
S én felelem: a múltakon búsúltam
S beláttam, hogy minden távozás hiú
S nincsen bolyongás, csupán körbe-körbe
S megtérünk minden vánd
orok, örökre!

Isten veled Lecsó,nyugodj békében öreg cimbora!

2006. 10. 29.

Napló

És akkor pár mondatban a jó dolgokról, amiket már a legutóbbi postban is említettem. Merthogy most már a publikus a dolog, szóval, ha nem jön közbe földindulás, november 1-től a Napló újságírója leszek. A lehetőség olyan gyorsan jött, hogy eleinte nem is bírtam felfogni vagy örülni neki, hiszen szerdán telefon majd személyes beszélgetés a szerkesztőségben, csütörtökön megegyezés, pénteken bejelentés for everybody - állak leestek ám -, jövő héten meg már kezdek is. Ez amolyan gyermekkori álom volt nekem, vagy mi. Azért az egy percért, amikor kijöttem szerdán a Naplótól, s rádöbbentem, hogy mi is történt velem...nos, azért érdemes volt elkezdeni. Jön tehát az uccsó hét a 7Napnál (téma+tea az enyém persze). Érdekes és mozgalmas lesz az elkövetkező pár nap is, annyi szent.

2006. 10. 26.

Helyzetjelentés

Jelentem jól vagyok. Túlestem a szokásos évi betegséghullámon, ami ezúttal a megszokottnál korábban, s jóval nagyobb intenzitással tört rám. Kiütött, no. Az elmúlt hét második felében kábé úgy éreztem magam, mint az öreg Iron Mike másfél perces ellenfelei kiütés után, csak hát belőlem még alul-felöl jött is aminek jönnie kellett. Még a Chelsea-Barca meccsen is elaludtam, ami ismerve a gömb alakú tárgyak iránti olthatatlan szenvedélyemet, elég durva állapotot feltételez. Mindegy, túl vagyok ezen a gethán.
Aztán a héten történtek jó dolgok is. Hétfőn még Móváron ragadtam, de kedden belevetettem magam a munkába. Én jegyeztem ezúttal a hét témáját, azaz volt dolgom bőven, de ettől függetlenül nem ígérkeztek túlságosan izgalmasnak az előttem álló napok. Persze megint tévedtem. Olyan eseménysor vette kezdetét kedd délután, amit a mai napig is nehezen hiszek el. De erről bővebben majd legközelebb, mert kezdődik az értekezlet a szeriben.

2006. 10. 19.

Just married - The story

Na, szóval lagzizni voltunk Siófokon az elmúlt hét végén. A buli nagyon jól sikerült, ezúton is sok boldogságot kívánok a friss házas Áginak és Csabinak. A kétnapos túránkatl csak képgaléria formájában idézem fel itt a blogon, mivel olyan szinten lebetegedtem, hogy hűha, s nincs energiám írogatni. Bocs. Szóval a képeken a Veszprém, a siófoki lagzi, a déli part, s a kenesei kilátó szerepel. Ilyen sorrendben.








2006. 10. 15.

Na, neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee!!!

Hír a JuveFanPage oldalról:

"Fradi - Juventus novemberben?

Elvileg újabb sztárcsapat érkezéséről számolhatnánk be, ugyanis a Ferencváros igazi ászt igyekszik Budapestre csábítani.

Úgy tudjuk, a zöldek a legnagyobb titoktartás közepette már korábban tárgyalásokat kezdeményeztek az olasz Juventusszal egy novemberben esedékes gálameccsről. Nem kis bökkenő, hogy az MLSZ a héten nem csak 25 millióra büntette az FTC-t, hanem jövő nyárig eltiltotta a nemzetközi mérkőzéseken való szerepléstől.

A Magyar Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsága a héten huszonötmillió forintra büntette a Ferencvárost, mert a klub polgári bírósághoz fordult licencének visszavonása miatt. Emellett előírta, hogy a klub 2007. június 30-ig nem vehet részt semmilyen nemzetközi mérkőzésen, még felkészülési összecsapáson sem. Ez eleve újabb veszteséget okoz, ugyanis a Ferencváros a környező országok magyarlakta településein hírverő meccsekre készült, sőt: novemberben az olasz Juventust látná vendégül.

A gálameccsek rendezése egyébként is az új elnök, Dámosy Zsolt stratégiai törekvései közé tartozik, ugyanis a bevételnövelést nem csak a szokványos bajnokikon szeretné elérni, hanem a Ferencváros még meglévő marketingerejét is igyekszik kamatoztatni. Így vetődött fel annak a lehetősége, hogy egy európai mércével is jegyzett nagycsapatot hívjanak Budapestre.

Ennek érdekében a klub felvette a kapcsolatot Sztáray Mihály FIFA-licences menedzserrel, aki egyébként korábban már az argentin válogatott budapesti szereplésekor is fontos háttérember volt. A sokáig külföldön, többek között Spanyolországban élő menedzser és a klubvezetés arra jutott: két klub csillagzata mostanság igen közel áll egymáshoz Európában. Az olasz Juventust ugyanúgy kizárták az első osztályból, mint a Fradit - igaz, hogy az olaszokat nem a krónikus adósság és pénztelenség, hanem éppenséggel a vezetők bundázása miatt -, következésképp sorstársai egymásnak. Ráadásul a két klub történelme is meglepően sok helyen párhuzamos: mindkét egyletet 1899-ben alapították. Aztán tavaly volt negyven éve, hogy a Fradi Torinóban épp a Juve ellenében nyert VVK-t (Vásárvárosok Kupáját). Hazájában ráadásul mindkét klub a legnépszerűbb, s mivel a Juve mostanság nem érdekelt a Bajnokok Ligájában, könnyebben is mozdítható, mintha a szokásos szerda-szombat ritmusban játszana.

Sztáray Mihály elmondta: reális esélye van annak, hogy a Juventus Budapesten játsszon: "Pillanatnyilag ott tartunk, hogy az FTC vezetésén belül teljes az egyetértés a Juventus tervezett vendégjátéka gyanánt, azaz a klubvezetés szeretné, ha létrejönne a gálameccs. Az olaszok már tudnak a tervről, a hivatalos meghívót Albert Flórián nevében pénteken postázzuk" - mondta a menedzser. Kérdés persze, hogy a tárgyalások során meddig jutott az olaszokkal, amiről Sztáray amondó volt, hogy "a legmagasabb szintig", ami igen kecsegtetően hangzik. "Az első lépést megtettük az olaszok felé" - fogalmazott a menedzser, aki arról, hogy vajon a tervet keresztülhúzhatja-e az MLSZ retorziója, így válaszolt: "Nem vagyok a Fradi jogásza, ezért ezt nem tudom. De könnyen elképzelhető hogy ez is befolyásolhatja a meccs megrendezését..."

Hát ennyi. Nem hiszem el, ha összejön.

2006. 10. 14.

Just married

Na, akkor én elmentem esküvőzni Siófokfalvára. Beszámoló majd lesz persze. Előbb-utóbb. Éljen-éljen a Galabits-Remport duó!!!

2006. 10. 09.

Csabi baba meg a negyven jager

A Németh-féle zweigelt profilból

Nos, a TCS koncertet követő pénteki pihegést szombaton történések kisebb garmadája váltotta. Már reggel hatkor talpon volta, hiszen egy jófajta kövágóörsi szüret irányába indult a jó öreg Ikarus. Fél kilenc után valamivel meg is érkeztem Révfülöpre, ahol kétfős, mosolygós fogadóbizottság várt. Fel a hegyre, puszi-puszi, oszt kezdődött is a meló. Két részre oszlott a csapat. Mi szedtük és hordtuk a szőlőt, a többiek meg szemezték a levágott fürtöket, hogy finomabb legyen a leendő bor.

Melus és Évike szemezgetnek a kővágóörsi napsütésben

A Németh család 3/5-e a gőzölgő finomságokat rejtő "WJ" kemence előtt

Közben persze a kandallóban készült az ebéd, jöttek az illatok is, hogy tudjuk, érezzük miért dolgozunk. Sütött a nap ezerrel, úgyhogy egy szál pólóban is folyt rólam a víz, mintha muszáj lenne. Mikor végeztünk a munka dandárjával, benyomtuk a csülköt, majd a csapat egy része pihenni indult, ám az igaz borfüggő "szakemberek" a pince felé vették az irányt. Daráltunk, mértünk, szűrtünk, préseltünk. Jó volt nagyon.

"Szüret 2006"

Taibi, Citrom, Sámpi

Este aztán a gyalázatosra sikerült magyar-török derbi káromkodós megtekintése után Remport Csabi barátom legénybúcsújára indultunk Zoli öcsémmel, no meg persze az egyre atlétikusabb Sámpi mesterrel. A Grand Canyon adott otthont a mulatságnak, ami ugyan kissé hervasztóan indult, ám később a betoppanó Csoki és dunaújvárosi cimborája megadták a társaság alaphangját. A miheztartás végett 40, értsd negyven jagermaistert rendeltek a csapatnak, ami biz' odaütött, ahova köll. Az agyba. Mellette folyt a whisky-cola, meg néha egy kis becher. Csabinak és Áginak ezúton is gratulálok, jövő héten óriási bulit csapunk, ne feledjétek!!!

Öcsémmel "zorkón"

Az ünnepelt és némi ital társaságában

2006. 10. 06.

Rock a nevem

Itt voltak a Tankok. Veszprémben. Tán a helyi gitárcentrál mjúzik érdeklődésű nép tájékozatlansága vagy a csütörtök esti időpont tette, de nem volt táblás ház a DC-ben. Ezt furcsálltam, hisz' azért a jó öreg Tankcsapda még mindig a legállatabbul zúzó rock n' roll gépezet kis hazánkban, de mindegy. Én ott voltam, bár ez egy pillanatig sem volt kérdés számomra.

A bejutás relatíve könnyen ment (ezúton is köszi meg riszpekt Tóth Csabinak), majd a pólóárusnál leragadva rögvest beszereztem egy TCS tí-sörtöt, a konszolidáltabb fajtából. Megvolt tehát a koncertfelszerelés, már csak egy sör kellett a kézbe és indulhatott a buli. Az örökifjú Lukácsék be is dörrentettek alaposan, a legújabb album nyitó nótájával, a Rock a nevem című opusszal indítottak.

Oszt jött minden, mit szem, s fül kívánhat. Ősrégi, eleddig keveset játszott nóták (Terrorista vagyok, Tudok egy munkát, Tedd meg bébi a kedvemért), slágerek (Be vagyok rúgva, Azt mondom állj!, Ez az a ház) , zúzós szerzemények ( Agyarország, Baj van, Johnny), meg persze a Mindenki vár valamit című album dalai, hisz' mégiscsak azzal turnéznak Debrecen hősei. Mi meg persze benn az első sorokban. Kaptam is egy könyököst, meg adtam is, de nem baj. Ki kellett már ereszteni a gőzt. Rock a nevem.



2006. 10. 04.

Tankcsapda, szüret, legénybúcsú

Sűrű lesz az elkövetkező pár nap, annyi szent. Holnap ugye tördelés van a lapnál, azaz pörgünk, mint a bespurizott kisegerek. Este aztán kis hazánk egyik meghatározó rockzenekara - ezen nőttünk fel igen sok, ugye? - a Tankcsapda koncertezik a DC-ben. Persze, hogy megyek. Szerencsére ingyen, de hát tettem én már elég szívességet T.CS. komámnak, úgyhogy ez az alap. Pénteken aztán kis pihi, közben egy-két interjú, majd szombaton Kővágóörsre, a Németh család szüreti mulatságára vagyok hivatalos. Kíváncsian várom, hogy milyen lesz a buli az egyre szépülő telken, ahol az óvári Sarokház Krew minden jeles tagja képviselteti majd magát, aza magyarra fordítva szedi a szőlőt, meg kajál és piál. Már várom. Onnan meg este tűz vissza Veszprémbe, hisz' Remport kollégának (aki balra látható) jövő héten bekötik a fejecskéjét, s előtte még csapunk egy "ereszd el a hajam" estet a Canyonban. Legénybúcsú vagy mi. Király lesz, tuti.

2006. 10. 02.

Changes

Változás. Volt, van és lesz. Nem tisztem megítélni, hogy jó -e vagy sem, a nép, az istenadta nép döntött így. Ennyit a politikáról. HGY viszont megnyugtatott mindenkit, hogy a közös "gyermekünk" továbbra is, a körülmények alakulásától függetlenül életképes marad. Lesz tehát állásom. Ez jó. Az viszont kevésbé, hogy néhány palit három-négy napja nem sikerül elérnem, márpedig vészesen közeledik a szerda 14:00, azaz a lapzárta. Azért megoldom majd valahogy, de a nagy igyekezet megint éjszakázásba, illetve hajnalozásba fog torkollni, amit qrvára utálok, de nincs mit tenni. Ez a szakma ilyen, vagy mi. Az iwiw-es üzenőfalon amúgy megint előjött egy ezen a fórumon is idézhetetlen politikai megnyilvánulás, vissza is nyomtam az illetőenk egy üzit, hogy azért ne legyen már tuflák paraszt. Erre megsértődött. Egy "baráttal" kevesebb. Ami a hétvégét illeti, péntektől vasárnap délelőttig Móváron voltam. Jó volt, mint mindig. Végre egy hosszabb sétára is jutott időnk a kedvesemmel, ahol nyigodtan beszélgethettünk a közös jövőnkről, a terveinkről, meg minden olyanról, ami nem feltétlenül tartozik másra, csak ránk. Márpedig erre ritkán van alkalom.


PS.: Majd' elfelejtettem, hogy voltam fodrásznál, s a derék Miss Ollókezű olyan "panksérót" rittyentett az alapvetően konszolidált búrámra, hogy attól még az én, ebből a szempontból igencsak liberális lélegzetem is elállt. Most már mindegy...itt a kép.