
Az izlandi bajnok, a Valur Reykjavík nem túl jó csapat, a csoport másik két erős együttese, a Gummersbach és a Celje már rommá alázta szegény ifjakat. Ezért nem ígérkezett nehéz meccsnek a szombati, még akkor sem, ha ezúttal az eleddig igen balfaszul teljesítő Cosma volt az elsőszámú beállós, hiszen a kicsit sem nagyarcú Gál Gyuszkót a hivatalos verzió szerint fegyelmi okok miatt nem nevezte Mocsai mester. Szerintem meg mehet ahova akar, mert a csapat nélküle sokkal motiváltabb és egységesebb volt. Jöjjön inkább a Zubai.
A meccs maga inkább volt látványos és szórakoztató, mintsem izgalmas. Merthogy hülyére verték a veszprémi legények a derék izlandiakat, akik - főleg a kb. 170 centi magas japán beütésű irányító - egyébként igen ügyesen pattogtatták a labdát. A vége 41:28 lett ide, az előbb említett, egyébként 210 centi magas Cosma meg 10 gólt dobott. Azért jó volt élőben nyomni.
Este aztán némi-nemű "melegítés" után a város szívében található Padlásra vezetett az utam, illetve az utunk hiszen Z., V. és Cs. cimboráim is velem tartottak a komoly zúzásnak ígérkező dzsemborira. Sajnos a masszív tökölés miatt sikerült lekésnünk a Pigs Might Fly koncertjét - akiknek Fevarin EP című hanganyaguk INNEN tök ingyér' letölthető -, így csak szóban tudtam meg, hogy jól sikerült a buli. Maradt a Subscribe, amit D. komám már vagy másfél esztendeje reklámoz folyamatosan, így hát kb. az ötödik sorból figyeltem az atomzúzás muzsikát celebráló csapat fellépését. Jó volt, csakúgy mint az a jó néhány ital, amit a barátaimmal elfogyasztottunk a pultnál...mindenkivel. Másnap persze nem kicsit fájt a fejem.
0 vélemény:
Megjegyzés küldése