fat boy => slim

Sűrűsödtek a teendőim az utóbbi hetekben kedves olvasó(i)m, ezért hát a megszokottnál némileg ritkább ápdét. Az ok kissé prózai: diéta és fitness. Már február legelején nekirugaszkodtam, de nem ment egyszerűen az átállás az egészségesebb életmódra. Persze nem a mindenható Norbi-univerzum hatott rám ily drasztikusan, sokkal inkább a mindennapokban érezhető puffadtság, a nem titkolt hiúság, na meg az évek során harmatgyengévé szelídült fizikum okozta állandó fáradtság. Így hát nekirugaszkodtam, illetve nekrugaszkodtunk a Melussal, aki áfkorz ebben is hű társam és legfőbb támaszom.

Nem akartam nagydobra verni, hiszen annyi sikertelen próbálkozásról hallani, meg aztán nem voltam eléggé biztos magamban, s ugyebár nagy égés lett volna a kudarc a nagy csinnadratta után. Így hát csendben fogtam/fogtunk neki. Az esti nokedlivel körített marhapörköltet, a pizzát, a spagettit, a gyrost és a "bigszenyókat" (copyright by Sámpi) felváltotta az abonett, a barna kenyér és rizs, a zöldségköret, a párolt csirke és hal, a kefír, meg mindenféle földi jó, ami eddig nem nagyon fordult meg az étrendemben. A legnagyobb meglepetés akkor ért, amikor egy-két hét után kezdtem ráébredni, hogy biz' ezek az étkek is tudnak finomak lenni, s a néha rámtörő "megenném a vasszöget is"-rohamoktól eltekintve egész jól elvoltam és vagyok. Persze ebben legfőképp a Melusé az érdem, aki az első blikkre nem túl bizalomgerjesztő kajákat is fejedelmi étekként tudta és tudja prezentálni.

Ez persze csak az egyik vetülete volt a változásnak, ám magában semmit sem ért volna a rendszeres mozgás nélkül. Ugyan heti kétszer eddig is jártam focizni, ám azt már korábban éreztem, hogy többet és intenzívebben kell(ene). Irány tehát a konditerem, gondoltam. A kijelentés tettet követett, s a kezdeti óvatos lépések után ma már az Emotion Fitness bérletesének mondhatom magam. Az elmaradhatatlan gyúrás (csak a strandizom! :D) mellett a kardiógépekre vetettem magam, azaz elliptikus tréner, szobabicilki, futópad meg minden.

A heti öt-hat edzés és a kímélő étrend azért szerencsére meghozta hatását, hiszen szűk két hónap alatt 16 kiló fölösleg röppent le rólam, s szerencsére a kondim is kezd közelíteni az elfogadhatóhoz. Ettől függetlenül nem állok/állunk meg, ha már így belejöttem/belejöttünk, mert még messze a végcél. Az meg ugy EZ.