Azért szeretem a politikát és a közéletet, mert ott legalább (valamelyest) érvényesül az összeférhetetlenség elve. Nem úgy az élet más területein. A minap például a városi bajnokságban kispályás futballmeccset játszottunk egy javarészt bírókból álló csapattal. Természetesen ismerték a játékvezetőt, hiszen kollégájuk, s nem mellesleg haverjuk az illető. Nincs is ezzel baj, hiszen amatőr szinten a foci a a haverságról, a buliról, a közös időtöltésről szól(na). Épp ezért, ha a helyükben lennék, kínosan ügyelnék arra, hogy a részrehajlás gyanúja se merüljön fel a bírói ítéleteket illetően. Az, hogy ők másképp gondolják, már egy másik történet és a sportszerűségről szól.
2008. 09. 24.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 vélemény:
Nem tudnad atkuldeni mailben azt az ominozus csutortoki cikket.....Igazan kivancsi lennek ra....
Kocce:T
ez az a cikk
Megjegyzés küldése