2009. 04. 20.

kubalibre

Tartsunk most ándörgránd napot kedves olvasó. Ha már a Kaukázus, a 30Y meg a Fruttik az RTL-es szerepléssel (XXI. század, ami azért vállalható egyébiránt) diadalittasan behajóztak a ménsztrímbe, keressünk, kutassunk fris és üde földalatti zenekar után. Itt vagyon például a pécsi Kubalibre. A nem oly rég alakult négytagú bandában kedves cimborám és blogtesóm Püspöki Peti, vagyishát JimLemon felelős a gitár- meg az énekszólamokért, s a szólóban már régóta próbálkozó ifjú titán hasonszőrű társaival karöltve bizony tisztességes produkciót tett le az asztalra. Eddig két dalt vettek fel stúdióban, az egyiket, az Utolsó rumoskóla című opuszt most jól be is szúrom ide mindenki örömére. Ha nagyon tetszene, ami három-négy hallgatás után esélyes, egyszerűen és célszerűen le is lehet tölteni INNEN. Persze biztos elfogult vagyok, de hát ez van. Bocs. 

2009. 04. 14.

Feltöltés

Úgy kellett ez a húsvét, mint egy falat kenyér, illetve sonka, hogy az alkalomhoz illően fogalmazzak. Legalábbis a plusz egy nap, amit ráhúztunk, olyan volt, mint egyfajta ajándék. Helyileg Móváron és Győrben és Veszprémben is telt a hosszú hétvége. Barátokkal, családdal, Csopakkal és Balatonnal. A szépen simogató napon a a saját bejáratú tengerünket bámulva kávéztunk (nagyokat röhögve azokon, aki belemerészkedtek a pöcsösszerántó hideg vízbe), jóízűt beszélgettünk, kizárva Viktorkát, Gordonkát, meg úgy egyébként mindenkit, aki csak idegesít. Mert ott és akkor nem ez volt a fontos. Csak aztán hétfő este jöttem rá, hogy az egész hetet ki kellett volna vennem és elmenni valahova messze internet és telefon nélkül egyszerűen csak lenni. Most ez a terv, mert csak egy egységet tudtam feltölteni az aksimban.   

2009. 04. 03.

12 pizza

Már az elmúlt hét végén akartam írni a miniszterelnök-jelölés körüli mizériáról, de - hogy egy oltári nagy közhellyel éljek - égett a kezem alatt a munka, így nem igazán volt időm a témára. Most nem elsősorban arról szeretnék beszélni, hogy mekkora vicc volt ez az egész keresősdi, sokkal inkább a médiavisszhangról és a kommunikációról. Merthogy épp az eset kapcsán bizonyosodott be, hogy az online média mennyire bepofátlankodott mára a mainstreambe. Rég elmúlt már az esti híradók ideje, ezt tudtuk mindannyian, ám az, hogy percenkénti frissítéssel követhettük az egész sztorit, az webes szempontból - legalábbis hazai szinten - példátlan volt. És ez ugye magával hozta, hogy kevésbé érdekes, ha úgy tetszik marginálisnak tűnő információk is eljutottak hozzánk. A csúcs számomra vasárnap este, az SZDSZ tanácskozásának kapcsán került ki (oda ment el a Gordonka is előadni). Merthogy a bősz indexesek exkluzív infóként lehozták: a liberálisok 12 pizzát rendeltek, ebből pedig rögvest jött a (később helyesnek bizonyuló) következtetés, miszerint késő éjjelig dugják majd össze a fejüket a derék Fodor Gabiék. De említhetném Gusztosék facebookos kalandját is. Persze ezek csak példák, de úgy hiszem jól szemléltetik, milyen infótengerből kellett kihalászni az egyszerű médiafogyaztónak a fontos és érdemi híreket. Most már csak arra leszek kíváncsi, hogy a közelgő választásokon a pártok miképp használják majd az internetet, kiindulva ugyebár abból, hogy a Berlusconi mester szerint napbarnított Obama is a világhálónak köszönheti elnökségét.