12 pizza

Már az elmúlt hét végén akartam írni a miniszterelnök-jelölés körüli mizériáról, de - hogy egy oltári nagy közhellyel éljek - égett a kezem alatt a munka, így nem igazán volt időm a témára. Most nem elsősorban arról szeretnék beszélni, hogy mekkora vicc volt ez az egész keresősdi, sokkal inkább a médiavisszhangról és a kommunikációról. Merthogy épp az eset kapcsán bizonyosodott be, hogy az online média mennyire bepofátlankodott mára a mainstreambe. Rég elmúlt már az esti híradók ideje, ezt tudtuk mindannyian, ám az, hogy percenkénti frissítéssel követhettük az egész sztorit, az webes szempontból - legalábbis hazai szinten - példátlan volt. És ez ugye magával hozta, hogy kevésbé érdekes, ha úgy tetszik marginálisnak tűnő információk is eljutottak hozzánk. A csúcs számomra vasárnap este, az SZDSZ tanácskozásának kapcsán került ki (oda ment el a Gordonka is előadni). Merthogy a bősz indexesek exkluzív infóként lehozták: a liberálisok 12 pizzát rendeltek, ebből pedig rögvest jött a (később helyesnek bizonyuló) következtetés, miszerint késő éjjelig dugják majd össze a fejüket a derék Fodor Gabiék. De említhetném Gusztosék facebookos kalandját is. Persze ezek csak példák, de úgy hiszem jól szemléltetik, milyen infótengerből kellett kihalászni az egyszerű médiafogyaztónak a fontos és érdemi híreket. Most már csak arra leszek kíváncsi, hogy a közelgő választásokon a pártok miképp használják majd az internetet, kiindulva ugyebár abból, hogy a Berlusconi mester szerint napbarnított Obama is a világhálónak köszönheti elnökségét.