És akkor eldőlt. Idén nem megyek a Szigetre. Győztek a racionális érvek. Nincs értelme harminc rugót csak úgy elbulizni, inkább félrerakom, illetve félrerakjuk, hogy legyen esély az őszi, londoni útra. Mer' az sokkal nagyobb flash, mint a Faithless, akiket már egyébként is láttam párszor. Ez van. Lesz viszont Ördög-sziget: reloaded. Az augusztus 20-a előtti hétvégén ismét három nap teljes kikapcs a természet lágy ölén, kissé kibővülő társasággal. Merthogy ugye híre ment a dzsembori sikerének, s néhányan még ezen a nyáron meg szeretnék ízlelni a Szigetköz egyedülálló zamatát. Most szombaton meg vőfély leszek a Mujziék esküvőjén. Jelentem: a szöveget tanulom, s szereztem már tisztességes vőfélybotot meg kalapot, amiben elég humorosan festek, leginkább egy szántó-vető parasztra hajaz a kinézetem. Röhögni nem ér, nem bohóc a bácsi. Remélem jól sikerül a lagzi, azér' parázok böcsülettel, hiszen mégiscsak két emberke életének egyik, ha nem a legfontosabb napjának sikere múlik javarészt rajtam. És ez kemény dolog ám...
