Píeltí sportnap

Tegnap céges, PLT-Sportnapon jártam Hévízen. Reggel nyolckor kellett indulnunk kedvenc lapigazgatónkkal (+Szendi masta' da goalkeeper), hogy a futballtorna kezdetére frankón odaérjünk a fürdővárosba. A vállalati hepöninget a Hévízi focicsapat sporttelepén tartották. Mi (a Maraton Lapcsoport tagjaiból, meg néhány "simply the best" életfelfogású arcból verbuválódott alkalmi team) az A csoportba kaptunk besorolást, a Veszprémi Nyomda és a Fejér Megyei Hírlap mellé. Niytányként rögtön leszoptunk 5:0-ra, ekkor már éreztem, hogy ez a csapat nem teljesít majd úgy a nap folyamán, mint az argentinok a szerbek ellen. Persze voltak teljesítményt negatívan befolyásoló tényezők is. Először a fellocsolt füvön játszottunk, ami csúszott. 35 fokban játszottunk, így némi túlsúllyal küzdő médiahuszárként három lépés után izzadtam, mint kurva a templomban. A nagy meleg hatására a fellocsolt víz páraként csapódott alulról az arcunkba, ami még kellemesebbé tette a játékot. A második meccsen azért lenyomtuk 3:2-re a Fejér megyeieket, de a körbeverésnek köszönhetően kihullottunk. Maradt a derbi az ötödik helyért a Napló csapatával, ahol sikeresen kaptunk három gólt, ellenben egyet sem lőttünk. Így kifejezetten nehéz nyerni. Ha pozitív akarok lenni, akkor a hatodik, pontszerző helyen végeztünk biztató játékkal, ha negatívan (vagy inkább racionálisan?) állok a problémához, akkor elképzelés nélküli focival, teljesen rossz felfogásban, jónéhány furcsa, kifejezetten körzeti III. nagypálya stílusban játszó egyénnel kiegészülve a tökutolsó helyen zártunk.
Délután volt még kisvasutazás, kávézás, qrva meleg, este pedig 45 fokos sportcsarnok, össznépi zaba meg Caramel és Bartók Eszti. Hurrá.