De fáj

Baj van feleim. A fogtündér nem ment el. Ittmaradt, s agynyúzó fájdalom képében tegnap este ismét támadást indított ellenem. Nem is akármilyet. A Cataflam, ami az egyik legerősebb, lórúgásnak beillő fájdalomcsillapítónak számít, semmit sem használt ellene, úgyhogy nem is aludtam túl sokat. A tegnap kikapott fogacska mögött ugyanis van egy másik, ami első látásra ugyan menthetőnek tűnt, ám minden bizonnyal az a gyulladás gócpontja. Reggel aztán rácsörögtem kedvenc Ildikó nénimre, hogy csináljunk valamit, mert nagy a baj. Átugrottam, rakott bele valamiféle nyugtató gyógyszert, írt fel nekem egy kiló Cataflam-ot, s megállapodtunk, hogy ha nem csillapodik, holnap reggel 8-kor kikapjuk a szimpatikus kis fogacskámat az arcomból. Eleinte reménykedtem, hogy talán javul a helyzet, de nem. Le kellett mondanom minden eseményt és interjút mára, mert a nyugtató gyógyszer és a fájdalomcsillapító ellenére nem történt előrelépés az ügyben. Fáj, mint az állat.Pont. Már nagyon unom.