Szerkesztőségi továbbképzésen jártam ma Balatonalmádiban. Az össznépi brainstorming a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a lapcsoporthoz tartozó újságok munkatársainak a szervezők által etalonnak tartott médiamunkások elmondták, hogy mi van, meg jobb esetben azt is, hogy mi lesz. Utóbbi kategóriába tartozott a Mancs, Index, Wan2 olvasóként általam már régóta favorizált Uj Péter (ld. a képen), aki keményen felvázolta a helyzetet. Állak koppantak a teremben. Először attól, hogy mi is folyik ma a magyar és a nemzetközi médiapiacon. Hogy nem a kolumnás riport, nem a nagyinterjú, nem a jegyzet, hanem a rövid hír, a celebek élete, de elsősorban Britney Spears vagy Görög Zita lába közepe érdekli az olvasókat. Le kell menni bulvárba, hogy mindenki értse, illetve, ami még fontosabb, vegye meg a lapot. Ez van. De ez a kisebbik baj, mert celeb-hírekbe csomagolva is el lehet adni az értékes anyagokat. A fő gond az újságok - legyen az online vagy offline - jövője. Igaz magyarhonban még nem kopogtat az ajtón a vész, de külföldön, legfőképp az indexguru által agyonajnározott Egyesült Államokban már keményen nyomul a internetes szóhasználatban csak web 2.0-nak nevezett valami, ami valójában nem csak a világháló, hanem az egész társadalom életét megváltoztatja majd a nem is oly távoli jövőben. Elsődleges sarokkövei a mára mértékadóvá és hihetetlen népszerűvé vált blogok, amelyek egyszemélyes online-újságokként működnek a világ civilizáltabb, s persze netkapcsolattal jóval bővebben ellátott részein. Aztán ott vannak az úgynevezett social network-ök, azaz közösségi portálok. Ilyen például a milliós táborral bíró Orkut vagy a Myspace, itthon pedig a T-Online által bekajált iWiW vagy a MyVip. Aztán ismeret- és infószerzés terén a bárki által bővíthető online enciklopédia a Wikipédia, amelynek magyar változata is van már, persze meg sem közelítve a "nagy tesó" méreteit. Meg persze a kereskedelmi tévékre veszélyes videós szájtok, amelyeket próbál ugyan letiltani az összes médiamogul - eredménytelenül. A legismertebb ilyen stílusú oldal a YouTube, itthon pedig például a Videobomb. Ezek mind mind napi szinten is milliós forgalommal rendelkeznek, s a szám egyre nő. Oda kell figyelni, mert nagy lesz a baj. 2006. 12. 06.
Web 2.0
Szerkesztőségi továbbképzésen jártam ma Balatonalmádiban. Az össznépi brainstorming a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a lapcsoporthoz tartozó újságok munkatársainak a szervezők által etalonnak tartott médiamunkások elmondták, hogy mi van, meg jobb esetben azt is, hogy mi lesz. Utóbbi kategóriába tartozott a Mancs, Index, Wan2 olvasóként általam már régóta favorizált Uj Péter (ld. a képen), aki keményen felvázolta a helyzetet. Állak koppantak a teremben. Először attól, hogy mi is folyik ma a magyar és a nemzetközi médiapiacon. Hogy nem a kolumnás riport, nem a nagyinterjú, nem a jegyzet, hanem a rövid hír, a celebek élete, de elsősorban Britney Spears vagy Görög Zita lába közepe érdekli az olvasókat. Le kell menni bulvárba, hogy mindenki értse, illetve, ami még fontosabb, vegye meg a lapot. Ez van. De ez a kisebbik baj, mert celeb-hírekbe csomagolva is el lehet adni az értékes anyagokat. A fő gond az újságok - legyen az online vagy offline - jövője. Igaz magyarhonban még nem kopogtat az ajtón a vész, de külföldön, legfőképp az indexguru által agyonajnározott Egyesült Államokban már keményen nyomul a internetes szóhasználatban csak web 2.0-nak nevezett valami, ami valójában nem csak a világháló, hanem az egész társadalom életét megváltoztatja majd a nem is oly távoli jövőben. Elsődleges sarokkövei a mára mértékadóvá és hihetetlen népszerűvé vált blogok, amelyek egyszemélyes online-újságokként működnek a világ civilizáltabb, s persze netkapcsolattal jóval bővebben ellátott részein. Aztán ott vannak az úgynevezett social network-ök, azaz közösségi portálok. Ilyen például a milliós táborral bíró Orkut vagy a Myspace, itthon pedig a T-Online által bekajált iWiW vagy a MyVip. Aztán ismeret- és infószerzés terén a bárki által bővíthető online enciklopédia a Wikipédia, amelynek magyar változata is van már, persze meg sem közelítve a "nagy tesó" méreteit. Meg persze a kereskedelmi tévékre veszélyes videós szájtok, amelyeket próbál ugyan letiltani az összes médiamogul - eredménytelenül. A legismertebb ilyen stílusú oldal a YouTube, itthon pedig például a Videobomb. Ezek mind mind napi szinten is milliós forgalommal rendelkeznek, s a szám egyre nő. Oda kell figyelni, mert nagy lesz a baj.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
6 vélemény:
te barom
jó arc lehet ez az indexes pali
az én főszerkesztőm is a bulvárosítás híve, amit én gyakran nem tolerálok, de amikor rájövök, hogy néha mekkora idióták olvasnak minket, felsóhajtok és igazat adok neki :D
az a baj, hogy sok szakmabeli még mindig a klasszikus újságírói iskolát képviseli, s szeretné viszontlátni a lapok hasábjain, ám a nép, az istenadta nép már nem a szurkálós jegyzetet olvassa, hanem a qrva nagy színes képeket és a magyar celebekről szóló infókat bújja. és ezen nem tudunk változtatni, esetleg annyit tehetünk, hogy bulvárírásokba csomagoljuk az értékeket.
a minap pont egy interjúalanyom fogalmazott meg egy elgondolkodtató véleményt, miszerint "a jó újságíró felszínes." azaz nem a részletekbe mászik bele, hanem inkább fogyaszthatóvá teszi a portékát. bár én még mindig a maximalizmus híve vagyok, annak a fajtának, amit pl a mancs képvisel: igenis legyen részletekbe mászó, de mégis színes és érdekes.
egyetértünk. én egyébként nagyon bírom a wan2 stílusát is, bár az általuk képviselt "szabad újságírás" alapjait a mancsos brigád fektette le még a kilencvenes években
Megjegyzés küldése