Webkapcsolat

Tegnap este megint csak igazolva éreztem magam, hogy nemhiába vagyok pitbullként rácuppanva az online valóságra. Egy jó barátommal - név szerint Sámpival - néztem ugyanis együtt a Magyarország-Norvégia kézilabda vb-meccset, amit egyébként parádés játékkal nyert a nemzeti csapat. Persze ez így leírva nem tűnik túlságosan nagy dolognak, ám ha hozzáteszem azt, hogy a derék Sámpi a németországi Saarbrucken-ben tengeti mostanság mindennapjait, akkor mindjárt érdekesebb a sztori.
Szóval este fél nyolc körül skype-on csörgött rám Zoli koma, hogy nagy a gondja. Hihetetlen, de a kézi vb-nek helyet adó némethonban egy átkozott adó sem közvetítette a magyar fiúk Norvégia elleni ütközetét. Kerestünk web tv-t, de sajnos a Sport1-nek nincs online változata, így maradt a formabontó meccsnézés. A webkamerámat az otthoni tv képernyőjére irányítva, a mikrofont pedig a hangfal mellé helyezve kezdtünk el szurkolni Nagy Laciéknak. A kép ugyan nem volt kristálytiszta, de a hang frankón átment Saarbrucken-be. És mivel folyamatos kapcsolatban voltunk, egy-egy szép támadásnál ő is ugyanúgy tudta kommentálni a dolgokat, azaz hangban velünk volt, mégha materiális tekintetben 800 km-re leledzett is tőlünk. Na, ezér' is jó a net.


Esti gyors
Akit érdekel hogyan és miért, annak itt a link.