Kezdjük az alapállással. Munkámból adódóan elég sokféle emberrel, s élethelyzettel találkozom, épp ezért egyre ritkábban sikerül meglepődnöm bizonyos dolgokon. Ez tény. Néha azonban leesik az állam. Ott és akkor, amikor legkevésbé sem számítanék rá. A minap például anyu (aki tanítónő) javította az osztálya dolgozatait. Odapillantottam, s láttam, hogy az egyik lapon aláírás helyett egy pecsét szerepel. Kérdeztem: Miért? Hát elmondta, hogy az egyik imádnivaló kiskölyök, aki alig 20 kiló meg kábé 120 centi magas megkérte az apukáját, hogy készíttessen neki egy pecsétet. Olyat, mint amilyen a nagyoknak. Apuka megcsináltatta, s azóta a kiskölyök pecsételi a dolgozatait, amiben szerepel a név, titulus, cím és persze az aláírás hely is, amit ki is tölt a drága. Hát, szerintem beszarás. Jó, tudom, a mai kiskölykökön már nem szabad meglepődni, mert más világ ez már, de akkor is. Engem őszinte csodálattal töltött el már az is, hogy a Melus kishúga ötévesen felhasználói szinten kezelte a számítógépet és internetezett is, mégpedig úgy, hogy leiratta papírra a webcímeket és azután megkereste a billentyűzeten. Arról meg nem is beszélek, hogy kilencévesen az e-mail, iwiw, msn, különbözőő flash-alkalmazások alap dolognak számítanak neki, a torrentezést is csak azért nem nyomja, mert megtiltottam neki. Nincs mese kedves Olvasó, az ifjoncok tíz-tizenöt éven belül átbveszik majd a hatalmat. Vagy mégsem?
3 vélemény:
A bébikém úgy nyomkodja öt hónaposan és három naposan a távirányítót, mint a legnagyobbak :) Ja és persze már a klaviatúránk is tiszta Luca-nyál :)
Más ez a világ mint a "mi időnkben" , mások az ingerek és a későbbi elvárások. Mire felnőnek már teljesen természetes lesz számukra egy kétszeresen viszontbiztosított feltételes akkreditív megnyitása is.:)
Ellenben az alapvető kézzel írási, olvasái készségekkel sem fognak boldogulni, és egyre jobban alkalmazodni fog tanulási igény az ő elvárásaikhoz.
AZTA... Ez oda vág XD mindent a gyerekért értem, de ez már durva...
Megjegyzés küldése