Johnny és az éjszakai palacsinta

Nem, illetve igen. Jól olvastátok. Persze jön a kérdés: hogyan is jön össze a kettő? Nos, vasárnap este az egyik kedvenc Johnny Depp filmemet, az egyébként vagy tuctaszor látott Blow (Betépve) című örökbecsű múvit nyomta a Viasat3, így hát mi is letelepedtünk a tévé elé. Tizenegykor kezdődött a drága, előtte azonban tévézgettünk, beszélgettünk a Melussal, s szóba került a káposztás cvekedli, mint az általa rühellt, ám általam imádott étel (Istenem, még ma is összefut a nyál a számban, ha drága nagymamám káposztás kockájára gondolok). Aztán tovább forszíroztuk a témát, s előkerültek további klasszikusok, mint a barátfüle, a túrógombóc, a nudli vagy a stíriai metélt. Ettől persze rohadtul éhesek lettünk, s a Melus bedobta a mentő ötletet: palacsinta. Uzsgyi a nonstopba, s a tizenegyes filmkezdése már ott is volt a tányéron a lekváros-diós meg a kakaós finomság. Hát így találkozott Johnny Depp az éjszakai palacsintával a királynék városában.