Ancsa

A csúnya közhellyel élve szürke és félelmetes sebességgel pörgő mindennapjaimat (észre sem vettem, hogy vége a nyárnak, erre mindjárt itt a karácsony) néha azért félbeszakítják érdekes mozzanatok. Ilyen volt az elmúlt hétvége is, amikor büszke zugfirkászként Bukarestbe utaztam a Honvédelmi Minisztérium meghívására. A másfél napos szomszédolás apropója egy Cozma-emléktábla és egy hősi magyar parcella felavatása volt. Töredelmesen bevallom, a szombat esti kecskeméti indulás előtt kissé azért tartottam a repülőúttól, ugyanis nem menetrend szerinti járattal, hanem (Szekeres Imre honvédelmi miniszter meg egy rakás katonai elöljáró és politikus társaságában) a honvédség AN-26-os gépével röppentünk át Bukarestbe (Ilyen a gép).

A derék katonák által csak Ancsának becézett gépsárkányban végül a folyamatos hangzavartól eltekintve viszonylag nyugodt utunk volt, alig másfél óra elteltével már landoltunk is a román fővárosban. Fél tíztől fogadás a nagykövetségen, majd a szállás elfoglalása (ld. a csatolt képen a Howard Johnson szállodát), s egy éjszakába nyúló sörözés következett a delegáció tagjaival. Frankón el is aludtam reggel, majdnem lekéstem Szekeres mester sajtókonferenciáját, ahol szerencsére kávét is szolgáltak fel, mert az bizony a kései kelés miatt kimaradt.

Délelőtt Dinamo-stadion majd Kálvin-temető, a már említett események, ahol a jegyzetelés mellett fizikai fölényemet kihasználva küzdöttem a jó fotós és videós helyekért a román média lelkes riportereivel. A percre pontosan beosztott program (azért megnéztem volna Bukarestet) a nagykövetségen zárult, ahol az egykori újságíró Füzes Oszkár látott újfent vendégül minket. Anyagleadás, interjúzás, s már zúztunk is a reptérre, majd fél hatkor már Kecskeméten landolt az öreg, s még mindig rohadtul hangos Ancsa. Gyors volt, de azért így is nagy élmény. Legközelebb remélem becsúszik egy durvább kiküldetés is, szívesen írnék például a külszolgálatot teljesítő magyar katonákról (pl.: Afganisztán, de lehet Ciprus is :D).

Akit esetleg érdekel, az út kapcsán megjelent cikkek az alábbi linkekre kattintva olvashatók.

Petre Cozma: Az én kicsi fiamnak két hazája volt
http://naplo-online.hu/cimlapon/20091101_petre_cozma_bukarest

Madárka, lehet két hazád
http://naplo-online.hu/cozma_gyilkossag_tragedia/20091102_petre_cozma_roman_magyar_ellentet

Elesett katonák emlékhelye
http://naplo-online.hu/cimlapon/20091104_magyar_katonak_emlekmuve

Rákkenroll öcsém!

Na, ez odacsapott rendesen, gyerekek! 2,5-ös Navarát teszteltük Glogovcsán kollégával, ezerrel zúztunk a Csatár-hegyen. Az eredmény holnap, azaz csütörtökön olvasható, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy nekem kell egy ilyen gép. Most, rögtön, azonnal. Más dimenzió. Teljesen más.

UZ

Holnap startol az utcazene. Írnék róla bővebben, de mivel ez lesz a nap témája holnap a Naplóban, s nagyjából egész nap ezzel foglalkoztam, inkább beillesztem a cikket. Tessék olvasni és jönni bulizni Veszprémbe.

Négy napig szól majd a zene...

(szöveg:szpd; fotó: gégé)

Az utcazene-fesztivál ünnep, a veszprémi öntudat egyfajta kifejeződése, amelyre büszkének kell lennünk - véli Reider László, a megyeszékhely (nem)hivatalos indulóját, a Kossuth utcán című örökbecsű dalt játszó Rubber Puppet együttes énekes-gitárosa, aki zenészként és támogatóként is a kezdetek óta jelen van a mára nemzetközi hírűvé érett rendezvényen.

A szemem, a szemünk előtt vált hangulatos nyáresti programból tízezreket megmozgató, komoly turisztikai tényezőnek (is) számító szabadtéri fesztivállá az utcazene. Büszkén mondhatom, hogy szinte a kezdetek óta lehetőségünk nyílt fellépni a Rubber Puppet zenekarral, s minden alkalommal óriási élmény volt hazai pályán, a Kossuth utcán előadni a dalainkat. Idén azonban a szombat esti koncert erejéig kiegészülünk Jamie Winchesterrel is, akivel egy közös próbán csiszoljuk majd tökéletesre a nótákat - mondja Reider László (képen balra), aki a korántsem munkaként, inkább szellemi feltöltődésként gondol az előttünk álló négy napra. - Ritka, hogy ennyi jó zenekart egy helyen láthatunk, ráadásul a környékbeli bandák közül is sokat megnézhetünk az utcazenén.

Hangulatkép a tavalyi fesztiválról

Ha már szóba kerültek a fellépők, érdemes csemegézni kicsit a fesztivál programjából. Hőségriadó ide vagy oda, a szerdai nyitónapon rögvest lesz miért besétálni a belvárosba, hiszen a már említett Takáts Eszter és a Gumizsuzsi mellett a Ferenczi Györggyel kiegészült Bluesberry, a dzsesszt a nagyvárosi stílusokkal egyedien ötvöző Barabás Lőrinc Eklektric, az Örvényest dicshimnuszba foglaló Hollywoodoo, a hip-hopot népzenével mixelő Suhancos és a Chiléből importált Nano Stern is színpadra lép.

FOLYTATÁS ITT...

Segítő kéz

Néha az átlagosnál is jobb dolog lelkes tollforgatónak lenni. Tegnap például azért volt igen király fíling, mert csörgött a mobilom (szabi ide, szabi oda, egész nap kerregett a drága - persze a közélet Várpalota környéki bástyái honnan is tudhatták volna, hogy én ezerrel nyomom a hálidéjt), s igen jó híreket kaptam az éteren keresztül.

Még augusztusban írtam egy kamondi családról a Naplóban, akik igencsak reménytelen helyzetbe kerültek kissé egyszerű szüleik balfaszsága miatt. A részleteket most nem írom le, aki akarja ITT elolvashatja, a lényeg az, hogy egy házaspár családi házára több tízmilliós jelzálogot tett okos apuka és anyuka aztán bedőlt a hitel persze, végrehajtás alá került az ingatlan, s úgy volt, ha nem szereznek pénzt az árverésre (hitelt sehol sem akartak nekik adni), akkor mehetnek a híd alá a hétéves, gyógyíthatatlan beteg kislányukkal együtt. És akkor még a drága család akarta őket megverni meg minden a cikk megjelenése után. Na, mindegy.

A tegnapi hívásban egy kedvesen csilingelő női hang egy győri ügyvédi iroda képviseletében először is megköszönte az ominózus cikket, majd azt közölte velem, hogy csütörtökön lesz az árverés, s ha egy határontúli török származású uzsorás sem szól közbe, akkor 2,9 millióért Kamondyék megvehetik a házat. A saját házukat, ami a szüleik nevén volt eddig. Merthogy kaptak közben hitelt. Apukáék meg mehetnek a búsba. Jövő héten megírom majd az újságban, csak olyan jó volt ezt így hallani, hogy le kellet írnom itt a blogon is.